<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Lélekprizma</provider_name><provider_url>https://prizma.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Tihanyi-Konda Szilvia</author_name><author_url>https://prizma.cafeblog.hu/author/tihanyi-konda_szilvia/</author_url><title>A hallgatás művészete: amikor alaptermészetünk a tudatosság</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;A tudatosság az igazi alaptermészetünk és a testünket a lelkünkkel nem szabad különválasztanunk. Ezért semmit sem kell kijavítanunk vagy fejlesztenünk, az igazi természetünk számára tökéletesek vagyunk. A problémát az jelenti, ha az azonosságtudatunk szerint nem vagyunk azok – mintha kívülről, tárgyként szemlélnénk önmagunkat. &lt;em&gt;Csak teljes elengedettséggel lehetsz egészen jelen.&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;!--more--&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Jean Klein spirituális tanító az Advaita (nem-kettősség) és a jóga mestere volt, sok évet töltött Indiában az 1950-es éveken. A fenti gondolatok tőle származnak. Többek között arra is megpróbálta felhívni a figyelmet, hogy megértsük: a hamis önazonosság hatására válik hajszolttá az életünk.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Mi vagyunk azok, akik azonosítjuk magunkat valamely kifejeződési móddal - valójában egyek vagyunk az időtlen tudatunkkal. Ez a hamis önazonosítás az értelmünkön múlik: a hitrendszerünk az, amelyben kétfelé bontjuk a pszichoszomatikus egységet.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://prizma.cafeblog.hu/files/2016/03/MEDITATION_ZEN_DO.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;wp-image-315  aligncenter&quot; src=&quot;https://prizma.cafeblog.hu/files/2016/03/MEDITATION_ZEN_DO.jpg&quot; alt=&quot;MEDITATION_ZEN_DO&quot; width=&quot;599&quot; height=&quot;437&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ha nem teszünk fel kérdéseket magunknak, ha nincsenek belső feltételezéseink, akkor minden későbbi gyakorlattal megerősítést nyer a kezdeti hiba. Hihetjük magunkat bárkinek vagy csupán egy porszemnek az Univerzumban, ezzel pedig elkerülhetetlenül a szenvedést és a félelmet hívjuk meg magunkhoz. A testünk védelmi mechanizmussá válik az egónk fenntartására: hajlamosak vagyunk beleragadni az érzéseinkbe, ahelyett, hogy kinyílnánk a világ felé.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;Ha megtanuljuk „hallgatni a csendet” és csak naponta 5-10 percet úgy el tudunk tölteni saját magunkkal, hogy közben semmi sem zavarja meg a gondolatainkat, máris nagy előrelépést tettünk a magasabb szintű tudatosságunk elérése felé.&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Milyen lépéseket tehetünk a középpontunk és a belső békénk megtalálása felé?&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;ol style=&quot;text-align: justify&quot;&gt;
&lt;li&gt;Ehhez először is keress egy csendes helyet, és ülj le.&lt;/li&gt;
&lt;li&gt;Ne csinálj semmit. Ne várj semmit az ücsörgéstől, ne legyen célod vele. Ez először valószínűleg nagyon furcsa lesz.&lt;/li&gt;
&lt;li&gt;Adj időt magadnak, hogy lenyugodj és képes legyél meghallani a belső hangod.&lt;/li&gt;
&lt;li&gt;Próbálj meg nem-gondolni. Egy idő után felerősödhetnek az intuíciós képességeid. Lehet, hogy ott helyben jön egy jó sugallat - vagy a napi események során következik majd be. Egyszer csak hirtelen rád tör a megoldás, vagy egy ötlet valamivel kapcsolatban, vagy olyan információra figyelsz fel, ami máskülönben elkerülte volna a figyelmedet.&lt;/li&gt;
&lt;li&gt;Tedd szokásoddá az elcsendesedést és az életed sokkal egyszerűbbé válik.&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: justify&quot;&gt; &lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://prizma.cafeblog.hu/files/2016/03/MEDITATION_ZEN_DO-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>