Sokan vagyunk, akik ritkán emlékszünk vissza az álmainkra. Azonban ez nem azt jelenti, hogy olyankor nem álmodunk. Az agyunk élénk tevékenységet folytat akkor is, amikor mi magunk passzív állapotban vagyunk. Sőt: egyesek szerint, komolyabb munkát végez ilyenkor, mint amikor nem vagyunk ébren!
Akkor is álmodunk, amikor nem vagyunk ennek tudatában. De csak akkor emlékszünk arra, amit álmodtunk, ha röviddel az álom bekövetkezte után ébredünk fel: akár az óra ébresztésére vagy valamilyen zajra, hirtelen éjszakai zörejre. Ha mély álomszakaszban vagyunk, valószínűleg az erősebb zajokra sem riadunk fel. Ez is attól függ, hogy az alvás melyik szakaszát éljük át éppen.
Az éjszakai alvást általában 4 szakaszra szokták bontani – mindegyik szakasz körülbelül másfél-két órás időtartamot jelent. Az alvást az ún. Előszakasz vezeti be, amikor még nem alszik az ember, még éber de már kezd ellazunk. Az alvás 1. Szakaszában megkezdődik a felületes alvás, melyet a 2. Szakaszban a mélyebb, de még mindig felületes alvás követ – ilyen állapotban riadunk fel olyan hangokra, amelyeket különben nem is veszünk észre napközben. Akit ilyen alvási szakaszban ébresztenek fel, nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza az álmára – lehet hogy csak rövid ideig és bizonytalanul. (Ha pedig visszaalszik, valószínűleg teljesen el is felejti, mi volt az az álom.) A 3. Szakasz a mély alvás kezdete, a 4. Szakaszban pedig mélyen, egyenletesen alszunk – ilyenkor a legnehezebb felébreszteni valakit. Vannak, akik ezt a szakaszt nevezik Alfa-állapotnak. Ilyenkor vagyunk leginkább tudatunkon kívül – s az ekkor álmodott dolgokra általában nem is emlékszünk vissza.
Visszatérő álmok, rémálmok
Az álmok lehetnek hétköznapiak, de lehetnek ijesztőek is, vagy annyira zavarosak, hogy fel sem tudjuk idézni, hogyan is volt. A rossz álmok az alvás közepe vagy vége felé – tehát a mélyebb alvási, a leginkább tudattalan szakasz alatt következnek be. Talán ezért is olyan zavarba ejtőek és ijesztőek, hogy olykor az ember fel is ébred és nagyon rossz érzése lesz, mert újra átéli az álom alatti rettegést, és tehetetlenséget. A rémálmokat “álom alatti szorongásos rohamoknak” is szokták nevezni.
A rossz álmokat sokszor az okozza, hogy valami nyomasztja az embert, amit napközben még csak-csak el tud nyomni magában, de a tudatalattija éjszaka előhozza, és összekavarja az érzéseket. Szervi bajok vagy rossz élmények ugyanúgy okozhatnak rémálmokat: a stresszes állapot a rémálmok fő előidézője. Kábitószer vagy a túlzott alkoholfogyasztás – vagy a túlzott evés – is okozhat rossz álmot.
Álmainkban a múlt képei: előző életeink is visszaköszönhetnek
Egyesek szerint a furcsa vagy zavaros álmokban életünk korábbi eseményei idéződnek fel bennünk. Egy másik, misztikusabb elgondolás szerint olyan dolgok is előjöhetnek álmunkban, amelyek csak azután fognak bekövetkezni: erre alapoznak az álmoskönyvek is, amelyek ráadásul mindenféle különös értelmet adnak az álomban megjelenő állatoknak, tárgyaknak, helyzeteknek. Ezeknek az álmoskönyveknek legtöbbször nem sok valóságalapjuk van – többnyire az adott kor babonáin alapulnak. Az is jól ismert elgondolás, amely a szimbólumokról szól: eszerint az álmok szimbólumokkal üzennek. A megértésük komoly ismereteket, de főként önismeretet kíván, mivel az álmodott dolgok mást jelenthetnek az álmodó számára szubkultúrák vagy a személyes ismeretek szintjei viszonylatában.
Az álmodás tudattalan folyamat. Álmokkal foglalkozó tudósok azonban arra a felfedezésre jutottak, hogy szuggesztióval vagy önszuggesztióval tudatosan is megváltoztatható az álom tartalma – ezzel a módszerrel segíteni lehet azokon, akiket visszatérő rémálmok gyötörnek. Például az álmodó az álmodást megelőzően tudatosítsa magában, hogy próbáljon majd megbirkózni az álmában előbukkanó, félelmetes vagy ijesztő lényekkel, helyzetekkel. Vagy pedig a hirtelen felriadó összpontosítson arra, hogy amikor újra elalszik, újra átélje azt, amiről álmodott és azt ismételgesse magában: ” Ha megint álmodni fogok, tudni akarom, hogy ez csak álom.”
Az álmaink megértésében sokat segíthet, ha naplót vezetünk az álmainkról. Ez főleg visszatérő, mindig félbeszakadó álmoknál jó segítség. De fontos hogy az álmot azonnal le kell jegyezni valahányszor felébredünk.
KÖVESS ENGEM HASONLÓ BEJEGYZÉSEKÉRT!
Facebook: https://www.facebook.com/lelekprizma/
Instagram: https://www.instagram.com/t.kondaszilvia/
***********************************************************
2019-ben jelent meg A SZINASZTRIA című könyvem. A fordulatos történet egy karmikus kapcsolaton alapul. A spirituális regényben múlt és jövő kapcsolódik össze, s egy különleges, századokon átívelő szerelem elevenedik meg az olvasó lelki szemei előtt.
Könyv és Lélek című honlapomon a regényről bővebb ismertetőt és olvasói véleményeket is találsz! Sőt, ha érdekelne a könyv megvásárlása, de előbb szeretnél beleolvasni, add meg az e-mail címedet ITT, és egy napon belül tiéd lehet az ajándék e-book!
A könyv a Fekete Sas Kiadó webáruházában is rendelhető, keresheted a LIBRI boltjaiban, illetve a LIBRI online oldalán, vagy érdeklődj nálam a sessionka@gmail.com e-mail címen!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: