A legtöbb, ami adható…

Mindannyian vágyunk a jó szóra, elismerésre és tiszteletre mások részéről. Mégis, magukban olyan sokan látványosan nem találják meg saját magukkal szemben sem az igazi megértést, szeretetet. Sokszor csak megpróbálunk megfelelni a külvilág felénk irányuló elvárásainak – és olyan könnyű félreérteni, túlzásokba esni, és végül akár teljesen megfeledkezni arról; miért is kezdtünk bele az egészbe? A legjobbat akarjuk magunknak és később, a családunknak. De tudjuk-e, mi a legnagyobb kincs, amit adhatunk?

Ha körülnézünk, azt láthatjuk, hogy az érvényesülés egyetlen útja a pénz: ez jelenti a sikert, a hatalmat világunkban. Csak éppen, sok családot ez tesz tönkre: az anyagi javak megszerzésétől várják a jobb, könnyebb, nyugodtabb életet – holott éppen attól válnak hajszolttá, nyugtalanná, majd kiégetté, mert a tárgyak birtoklása még soha senkit nem tett hosszú távon boldoggá.

Kiüresedett életek: félelem az önmagunkkal való szembetalálkozástól?

Még soha ennyi magányos felnőtt, ennyi szingli, vagy újabban: dinki (azok, akik csak papíron házasok, valójában külön életmódot élnek, külön bankszámlával, külön baráti körrel, esetleg térben is távol egymástól) és talán még soha ennyi frusztrált fiatal nem volt, mint manapság. A média csatornáin ömlő pornográf katyvasz a szerelem és az erotika megcsúfolása, a lelkizős műsorok fő témája az önmegvalósító nő, akinek fontosabb a karrier, mint hogy a hagyományos anyai szerepnek próbáljon megfelelni.

Főzőműsorokon csorgatjuk a nyálunkat, hogy aztán hozassunk valamit a neten rendelt vagy a gyorsfagyasztott, csomagolt műkajákból és olyan emberek tesznek közzé szakácskötényes fotókat magukról, akik életükben még fakanalat se fogtak. Minden a külcsínről szól – de legalábbis a felszínen. Ha nem vesszük a fáradságot, hogy a dolgok mögé lássunk. Pedig talán megérné. Ha megtanulnánk önmagunkat szeretni, nem másoktól várnánk az elismerést. Ha nem szorulnánk rá mások (leginkább) felszínes dicséreteire, és szilárd belső értékrendünk lenne, a kapcsolataink terén is óriási változást tapasztalhatnánk.

Az igazi szabadság belülről fakad: mi döntjük el, mit engedünk be az életünkbe

Lényegéből a szabadságunkról mondunk le akkor, amikor átengedjük a gondolkozás jogát másoknak. Ha nem gondolkodunk racionálisan és reálisan, nem ismerjük meg önmagunkat, végképp a “mátrix” rabjaivá válhatunk. Ha vég nélkül kapcsolgatunk a tévécsatornák között és háttérzajként engedjük a fejünkbe áramolni a hazug reklámok és különböző műsorok megtévesztő üzeneteit, nem tiszteljünk önmagunkat sem.

A “racionális és reális” alatt pedig nem csak azt értem, hogy érvek és tényezők sokaságát hagyjuk felsorakoztatni magunk előtt. Csak akkor kaphatunk valós képet a világról, ha arra is figyelünk: hogyan reagál testünk az elhangzott szavakra? Amit érzékelünk, azt érezzük. Ha a kettőt sikerül összhangba hozni, nem érezzük többé azt a meghasonlottság-érzést, amit addig fizikai élményekkel és élvezetekkel próbáltunk kompenzálni.

Szembenézés önmagunkkal: ez az, ami felszabadít!

A szocializáció arról szól, hogy beleszületünk egy családba, azon túl egy társadalomba. Ez adott. Az viszont már mi rajtunk múlik, hogy a számtalan különböző benyomást hogyan éljük meg. A személyiségünk magja életünk első évtizedeiben alakul ki – és sokszor olyan üzeneteket kapunk, amelyek alapján úgy érezhetjük: nem vagyunk elég jók, nem teljesülhet minden kívánságunk, stb.  Gyerekként még nem nagyon tudunk ezek ellen védekezni: akkor még valóban nagyon sérülékenyek vagyunk. Még a bántalmazó szülőt is szereti a gyermeke, mert fontos, hogy valahova tartozónak érezzük magunkat.

A rossz kapcsolatokban egy idő után ismétlődő mintaszerűséget fedezhetünk fel, ami éppen arra vezethető vissza, hogy kiskorunkban mi mindent hallottunk vagy szenvedtünk el az otthoni közegben, ami kialakította bennünk azokat a tudatalatti programokat, amelyeknek köszönhetően ma azok vagyunk, akik… És a legtöbben beletörődnek ebbe. Ez pedig már lustaság vagy gyávaság. Mert mindig van mód magunkon dolgozni, változtatni.

Ez természetszerűleg fájdalmas folyamat, mert olyan dolgok jöhetnek elő emlékképeikből, amelyekre nem szívesen emlékezünk. De csak ez lehet a kiút abból a langyos pocsolyából, amelyet olyan fullasztónak találunk az életünkben. Ha önmagunknak és a gyerekeinknek jót akarunk, akkor megpróbálunk végre igazán felnőni, és szembenézni a saját kísérteteinkkel. Ez bátorságot és erőt feltételez – és miután megtettük, óriási energiákat szabadíthatunk fel magunkban, ami további sikereket teremthet az élet minden területén.

Az utódainknak pedig azzal adhatunk a legtöbbet, ha ilyen pozitív követendő példát állítunk eléjük. A belső erő többet ér, mint az anyagi javak: mert az utóbbi elveszhet, elértéktelenedhet. A belső tartás pedig – ha már egyszer megszereztük – örökre a miénk marad.

 Tihanyi-Konda Szilvia

Kapcsolódó cikkek a LÉLEKPRIZMÁN:

Születésünk titkai: a lélek szintjén

A kiegyensúlyozott társas kapcsolat alappillérei

Sorsunkba kódolt gazdagság?

Boldogság-kutatás Magyarországon

KÖNYVAJÁNLÓ!!!   KÖNYVAJÁNLÓ!!!  KÖNYVAJÁNLÓ!!!

<script>
  (function(i,s,o,g,r,a,m){i[‘GoogleAnalyticsObject’]=r;i[r]=i[r]||function(){
  (i[r].q=i[r].q||[]).push(arguments)},i[r].l=1*new Date();a=s.createElement(o),
  m=s.getElementsByTagName(o)[0];a.async=1;a.src=g;m.parentNode.insertBefore(a,m)
  })(window,document,’script’,’//www.google-analytics.com/analytics.js’,’ga’);

  ga(‘create’, ‘UA-69450472-1’, ‘auto’);
  ga(‘send’, ‘pageview’);

</script>

***********************************************************

2019-ben jelent meg A SZINASZTRIA című könyvem. A fordulatos történet  egy karmikus kapcsolaton alapul. A spirituális regényben múlt és jövő kapcsolódik össze, s egy különleges, századokon átívelő szerelem elevenedik meg az olvasó lelki szemei előtt.

Könyv és Lélek című honlapomon a regényről bővebb ismertetőt és olvasói véleményeket is találsz! Sőt, ha érdekelne a könyv megvásárlása, de előbb szeretnél beleolvasni, add meg az e-mail címedet ITT, és egy napon belül tiéd lehet az ajándék e-book!

A könyv a Fekete Sas Kiadó webáruházában is rendelhető, keresheted a LIBRI boltjaiban, illetve a LIBRI online oldalán, vagy érdeklődj nálam a sessionka@gmail.com e-mail címen!