Elkészült Magyarország boldogságtérképe, amely szerint többek között a nők, a kistelepüléseken élők, a 30-50 év közöttiek, a családosok és diplomás nyugat-magyarországiak a legboldogabbak. De kinek mit jelent a boldogság? Elégedettséget, anyagi biztonságot, valahová tartozást, jó életkilátásokat? Egyáltalán: lehet-e érzéseket, érzelmeket így kategorizálni? Hiszen az érzelmek fő jellegzetessége, hogy az adott pillanat lelkiállapotát tükrözik.
Magyarországon először készült ilyen felmérés. A célja az volt, hogy megmutassa, a különböző régiókban és városokban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és ez milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal vagy éppen az iskolázottsággal. Szerették volna láthatóvá tenni, hogy az emberek boldogságszintje milyen összefüggésben van a demográfiai és a pszichológiai tényezőkkel.
“Boldogok a lelki szegények”
Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője és a kutatás szakmai irányítója szerint az eredményekből az is látszik, hogy minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói. De vajon azt is figyelembe vették, hogy mit takar ez? Azért boldog az illető, mert elégedett a sorsával és nem is vágyik többre – talán mert nem is tudja, hogy másképpen is lehetne? Vagy már elérte, amit akart, ezért vonult félre a rohanó nagyvilágtól? Vagy koránál fogva derűs rezignáltsággal várja a következő napot és annak örül, hogy vannak unokái, akiket szerethet?
Vigyázni kell az általános megállapításokkal, mert nem mindegy, hogy hol ragadjuk meg a kérdést és hol helyezkedik el a skála két végpontja… Az igazán boldogok, vagy a kevésbé boldogtalanok között hol is van a mérce? Mert ugye, ha ismerősökkel beszélgetünk, kinézünk az utcára, vagy akár elolvasunk pár internetes fórumot, nem igazán az derül ki a beszélgetésekből, hogy mindenki maradéktalanul elégedett lenne az életével és fürdik a boldogságban. Az egészségügy, a pszichiátriai megbetegedések nagy száma, az alkohol- és drogfogyasztás emelkedő mutatói sem éppen ezt támasztják alá.
Az utóbbit inkább az igazolja, hogy ugyanebből a vizsgálatból az is kiderült, hogy a magyaroknak csupán 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a mentális egészség csúcsán vannak. Magyarország európai viszonylatban ezzel a rangsor végén kullog? hátulról a hatodik helyen áll, Bulgáriát, Szlovákiát, Oroszországot, Portugáliát és Ukrajnát előzi meg.
“Szeresd felebarátodat”
Az eredmények szerint boldogabbak a diplomások, a nyugat-magyarországiak, illetve azok, akik hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket és az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek a boldogságteremtés és a boldogság fenntartása terén. Tehát az IQ és az EQ valamennyire összefüggenek: ha valaki kellően intelligens, a konfliktushelyzetek terén is sikeresebb lehet.
A párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben a vizsgálat szerint, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok; minél több gyerek van egy családban, annál elégedettebbek az életükkel. Ez egy külön kutatást is megérdemelne: vajon azért vállal be valaki több gyermeket, mert anyagilag is jó színvonalat tud biztosítani a számukra? Vagy éppen ellenkezőleg: a gyermekek által tudja biztosítani a kényelmes megélhetést a családnak? Esetleg nem így tervezték, de ha már 1-2-3 gyerek van, ott jut azért hely és étel a legkisebbnek is?
A kutatással arra is szeretnének rávilágítani, hogy a boldogság, a pozitív érzelmek kiemelkedően fontos szerepet játszanak a mentális egészség meghatározásában, befolyásolják a munkavégzés hatékonyságát és a várható élettartamot is. Ez mindenképpen szép gondolat, és jó volna, a gyakorlatban is így alakulna. Képzeljük el, mennyivel jobban indulna a napunk, ha a reggeli közlekedésnél csupa mosolygó, udvarias, jókedvű utastárssal találkoznánk és este, hazafelé tartva ugyancsak kellemes modorú, vidám emberekkel lennénk körülvéve? Este, otthon pedig, a televíziót bekapcsolva, csupa jó hírről hallanánk és azzal a boldog tudattal kelhetnénk fel másnap reggel, hogy ma is minden sikerülni fog!
<script>
(function(i,s,o,g,r,a,m){i[‘GoogleAnalyticsObject’]=r;i[r]=i[r]||function(){
(i[r].q=i[r].q||[]).push(arguments)},i[r].l=1*new Date();a=s.createElement(o),
m=s.getElementsByTagName(o)[0];a.async=1;a.src=g;m.parentNode.insertBefore(a,m)
})(window,document,’script’,’//www.google-analytics.com/analytics.js’,’ga’);
ga(‘create’, ‘UA-69450472-1’, ‘auto’);
ga(‘send’, ‘pageview’);
</script>
***********************************************************
2019-ben jelent meg A SZINASZTRIA című könyvem. A fordulatos történet egy karmikus kapcsolaton alapul. A spirituális regényben múlt és jövő kapcsolódik össze, s egy különleges, századokon átívelő szerelem elevenedik meg az olvasó lelki szemei előtt.
Könyv és Lélek című honlapomon a regényről bővebb ismertetőt és olvasói véleményeket is találsz! Sőt, ha érdekelne a könyv megvásárlása, de előbb szeretnél beleolvasni, add meg az e-mail címedet ITT, és egy napon belül tiéd lehet az ajándék e-book!
A könyv a Fekete Sas Kiadó webáruházában is rendelhető, keresheted a LIBRI boltjaiban, illetve a LIBRI online oldalán, vagy érdeklődj nálam a sessionka@gmail.com e-mail címen!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: